Doboz-Szanazug sajátos alföldi vidéke a természetjárásra kiváló lehetőségeket nyújt. Keresztülmegy ezen a vidéken a Békés megye középső részének értékeit bemutató Mályvád Teljesítménytúra 30 és 55 km-es távú útvonala is, és Szanazug a kiindulópontja a Nemzetközi Körös túrának is, amely a Kettős- és a Hármas-Körös folyón a Szarvas-Békésszentandrási holtágon halad.
2007-től előre láthatólag a magyar-román Fekete-Körös Túra érkezési pontja lesz Szanazug.

Természetesen nemcsak a szervezett túra lehetőségét nyújtja e vidék, hiszen számos helyet érdemes felkeresni a környéken.

Hajdúirtás-Farkaszug
Már honfoglaláskor lakott hely volt. Az 1961-83. között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel. Ezek az Árpád-kori épületek 240x240 cm, illetve 280x360 cm nagyságúak és 60-100 cm-re a földbe süllyesztettek voltak. Az ásatások feltárták az épületek belső berendezését és előkerültek a különböző használati tárgyak: orsógombok, hálónehezékek, vasszerszámok, fazekak, fenőkövek, csonteszközök. Hajdúirtást a lakói a XII. század végén elhagyták, és bizonyára a környező településekre, Alsó- vagy Feső-Dobozra, illetve Szanába költöztek.

Sámson-vára
A Fekete-Körös egy keletre nyitott kanyarulatában fekvő kb. 100 m átmérőjű bekerített, lekerekített sarkú sáncvár volt. A sáncok ma kb. 1 méter magasan emelkednek ki a környezetből. Azok szélessége közel 4 méter. Az ásatások szerint sövényfal tette a sáncot magasabbá, és fából épült tornya is volt. A lakóépületek a vár eszaknyugati részén helyezkednek el. Minden valószínűség szerint a X-XIII. századig állt fenn.

Felső-Doboz (Faluhely)
Árpád-kori falu, templomos hely. A templom romjai még e század elején is megvoltak. Falai 25x15x5 cm méretű téglából épültek a XI. században. A templom hajója 8.5x7 m, az oltárrész 5x5 m-es volt. E templom hajójában 18, a templomon kívül 66 sír maradványait hozták a felszínre az 1976-80 között folyt ásatások. A környéken több Árpád-kori ház maradványait is megtalálták, onnan horgok, kések, sarlók, edénytöredékek, sarkantyúk, nyílhegyek stb. kerültek elő.
A Fekete-Körösbe itt torkollik bele a Fekete ér. A folyó itt sok-sok évszázadon át malmot hajtott. Tudunk az 1511-ben itt működő kétkerekes vízimalomról, amely egy kétszintes fűrészmalom volt. Az idevezető erdei utak tették lehetővé szállítást.

Remete
Az Árpád-házi királyok ideje alatt pálosrendi szerzetesek kolostora volt itt. Később település lett, amely a török korban pusztult el.

Az erdei töltésekről
A dobozi, remetei és vári erdőket, melyek a Fekete- és Fehér-Körösök között és mellett terültek el, erdei töltések hálózták be, amelyek csak itt alakultak ki. Jórészt jelenleg is megvannak. Kialakulásuk évszázadokon keresztül történt. Ezek az utak bonyolították a személyforgalmat, a faanyagok és más termékek szállítását, valamint postaútként is szolgáltak. Magasságuk általában 1-1.5 m, szélességük 3-4 m, egy-egy út hossza általában 4-5 km.

(Forrás: Vasvári Mihály: Szanazug)